2018.03.31.- 04. 01
Egy kellemes, pihentető alvás után, 4 órakor felébredtem és mivel egyáltalán nem voltam álmos, elővettem a laptopomat és elkezdtem írni az előző nap történéseit.
Itt, a hajón mindig nagyon jókat alszom, nagyon kényelmes az ágy, pihe-puha, mindig tiszta, vasalt az ágynemű…
Egészen jól haladtam az írással, amikor a párom felébredt, így aztán 7 óra körül felmentünk az étterembe egy kávéra. A napfelkeltéről éppen csak, hogy lemaradtunk, na de sebaj, remélhetőleg lesz még benne részünk.
Ti sem búslakodjatok, hogy nem készült róla fotó, ígérem, még bepótolom! 😊
Egy kis előre tekintés
Most egy kicsit arról írok, hogyan született meg ennek az útnak a gondolata, milyen útvonalat járunk be az elkövetkező hetekben? Minden a tavalyi Dubai-ban megrendezett világtalálkozóval kezdődött, amikor is bejelentették, hogy 2018-ban a világtalálkozó helyszíne Dallas lesz!
Ha lehet, ezeket a cég által fizetett utakat, igyekszünk meghosszabbítani, lehetőség szerint valamilyen hajóúttal is kombinálni. Igaz, hogy már többször is voltunk a Karib térségben hajóúton, de a bakancslistámon ott volt egy hosszabb, több hetes hajóút is a célok között.
Na, így kezdtem el kutakodni. Túl nagy választék nem volt – hiszen eléggé kötött bennünket az időpont és az indulási hely is -, de aztán rátaláltam a Royal Caribbean két egymást követő útjára, az első egy 10 napos, a második 11 napos. Mint olvashattátok már, Fort Lauderdale-ből indultunk, és rögtön az első két nap tengeri hajózással indult… Az útvonal pedig:
Fort Lauderdale – tenger – tenger – St. Thomas (Charlotte Amalie) – St. Croix (Usvi) –Martinique (Fort de France) – St. Kitts (Basseterre) – St. Marten (Phillipsburg) – tenger – tenger – Fort Lauderdale – tenger – tenger – Antigua (St. John’s )– St. Lucia (Castries) – Barbados (Bridgetown) – tenger – Curacao (Willemstadt) – Aruba (Oranjestad) – tenger -tenger – Fort Lauderdale
Nagyon megörültem ennek az útvonalnak, mert ezek közül, csak St. Thomas az, ahol már voltunk korábban. 🙂
Vissza a kávézáshoz
Na, de térjünk vissza a történésekhez. Felmentünk kávézni, alig múlt 7 óra, de már nagyon kellemes idő volt, ezért ismét a hátsó, nyitott fedélzetre telepedtünk le. Kávéztunk, beszélgettünk, aztán, ha már itt vagyunk, meg is reggeliztünk…
Aztán kicsit kifeküdtünk a napra, szigorúan, vigyázva az időre, 2 x 20 percet engedélyeztem magamnak (elől és hátul).
Egész nap egymást érik a programok, sokszor nehéz eldönteni, hogy melyikre menjen az ember, illetve mikor szorítson be egy kis napozást, pihenést… 🙂 Ezekről minden este kapunk egy kis újságot, amelyben a másnapi programok időrendben le vannak írva – lefekvés előtt lehet böngészni, tervezni…
A színházterembe igyekezve botlottam egy ügyességi játékba…
Egy érdekes előadás, amiből sokat tanultam
A program, amire indultam, a szigeteken való vásárlásról szólt– nagyszerűen felépített marketinget hallottunk, olyan jó volt, hogy tanítani kellene..
Miért kell neked megvenni az órát, ékszert gyémántot, drágakövet? Mekkora hibát követsz el, ha ezeket a „kihagyhatatlan” ajánlatokat kihagyod? Milyen fantasztikus engedményeket kaphatsz? Mindezt egy nagyon jól felépített prezentációval alátámasztva, úgy, hogy nem azt érezted, hogy rád akarják nyomni, hanem azt, hogy mi mindent veszíthetsz, ha ezeket kihagyod…
S mindezek mellett, nagyon sok hasznos, számomra új infó is elhangzott.
Mire vége lett, lehetett menni ebédelni.. Aztán egy kis pihenés, filmnézés a fedélzeti hatalmas kivetítőn, felfedeztük a hajó azon részeit, ahol még nem jártunk, és foglaltunk vacsorára helyet az ültetős étteremben.
Miért örült nekünk egy tunéziai fiatalember?
Itt a recepciónál egy tunéziai fiatalember nagyon megörült, hogy magyarok vagyunk. Miután elmagyaráztuk, hogy a magyaroknál a férjes név “né” tagja, hogy kerül a férj neve után és az a feleségét jelenti, ő is elárulta, hogy volt egy fantasztikus magyar barátnője – így imádja a magyarokat… 🙂
Foglalt is nekünk egy ablaknál lévő helyet vacsorára. Az este “formal” night volt, ami azt jelenti, hogy elegánsan kell a vacsorához öltözni. Ilyenkor felállítják a különböző dekorációkat fényképezéshez és készülnek a családi fotók, emlékek. Persze ezeknek ára van…
Vacsora után, nagyon finom rákot választottam főfogásnak, sajnos telefonomat a kabinban hagytam, így nincs fotó, de majd ezt is pótolom. Még éreztük, hogy otthon már hajnal van, így aztán kihagytuk a színházat, helyette a kabint céloztuk meg, ahol megszületett az első kis állatunk, egy béka. A párom azt mondta, csókoljam meg – azóta is gondolkodom rajta: Miért jó ez nekem és neki??? Ötlet? Egy biztos, még nem történt semmi!
Reggeli ébredés
Reggel mikor felébredtünk, bekapcsolva a TV-t, megnéztük, hol járunk? Milyen az idő? Mikor van napfelkelte, napnyugta?
Egyébként is rengeteg infót lehet megnézni: Az aktuális egyenleged, a programokat, webkamerát – mi látható a navigációs hídról? az előző napok előadásainak, színházi programok felvételeit… stb.
Húsvét a hajón
Ez a nap, a Húsvét jegyében telt, hiszen húsvét vasárnapra ébredtünk. Még nem említettem, de – mint kiderült – közel 500 gyerek van a hajón, hiszen Amerikában is tavaszi vagy húsvéti szünet van.
Sokan a kabin ajtaját is dekorálták, gyerekrajzok, feliratok díszitik. Természetesen, a hajó minden közös helyiségében is visszaköszön ez az ünnep.
Arcfestés volt egész nap, így a hajón a legkülönbözőbb kifestett arcú emberekkel találkozhattunk, legyen az felnőtt vagy gyerek. Nekem a legjobban egy kisfiúé tetszett, akinek a leguán nyitott szája az ajka alsó-felső oldalára volt festve, és ahogy beszélt a gyerek, úgy mozgott a leguán szája… 🙂 Sajnos nem volt nálam ketyere, amivel megörökíthettem volna.
Kicsit bóklásztam az üzletekben – amelyek csak nyílt vízen vannak nyitva, így adómentesen lehet bennük vásárolni, és igazán olyan érzés, mintha a szárazföldön lennél bármilyen üzletben…
Csináltam fotókat a fedett medencéről és környékéről is, ami az egyik leghangulatosabb azok között, amit eddig más hajókon is láttam…
A Húsvétra visszatérve, 13:00 órától hirdették meg, hogy lehet fotózkodni a nyuszival, a központi átrium részen, ami egy belső 11 emelet magas fedett rész, és az emeleteken erkélyen lehet nézni – szédítő mélység…
Az ünnepi “menü”
Csináltam néhány fotót, a fenti, büfé étterem kínálatáról is. Itt is mindenki megtalálhatja a neki megfelelő kaját, én mindíg nagyon szeretem nézni a tálalást is, ahogy mondják, már az is egy kulináris élmény a szemnek is! Sajnos, mindig van olyan a kínálatban, ami nem a legegészségesebb, de annál finomabb… ezekről nem nagyon szoktam lemondani, hanem inkább megpróbálom ellensúlyozni!
Este a kabinban, mit gondoltok, milyen állatka várt bennünket? Na jó, valljuk be, ez nem volt nehéz találós kérdés! Hát persze, hogy egy nyuszi!
Mielőtt lezárom a két tengeri nap beszámolóját, búcsúzóul egy naplementés videóval kívánok szép álmokat és jó pihenést!
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.